Egy adott terület klimatikus viszonyainak alakulását több tényező befolyásolja (pl. domborzat, kitettség, felszínborítás, stb.). A Sárospataki Kistérség a fent említett hatásfaktorok tekintetben eléggé sajátos, összetett képet mutat, így a Kistérség éghajlati szembontból három régióra osztható, ún. hegyvidéki, hegylábi és síkvidéki. HEGYVIDÉKI RÉGIÓ
Az 500 m feletti területeken hűvös-mérsékelten nedves, másutt mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves, D-en már mérsékelten száraz az éghajlat.
A napsütéses órák száma a legmagasabb csúcsokon évente 1800 óra körül van, máshol kevéssel alatta. Nyáron átlagosan több mint 700, télen 170-180 órán át süt a Nap, de a legmagasabb pontokon megközelíti a 200 órát. Az évi középhőmérséklet 9,0-9,3 °C. A vegetációs időszak középhőmérséklete 16,0 °C. A 10 °C feletti középhőmérsékletű napok átlagosan ápr. 20-25-én kezdődnek és okt. 10-ig tartanak, ami évente 168-173 napot jelent. A fagymentes időszak hossza ~160 nap, de a D-i lejtőkön megközelíti a 175 napot is. A fagypont alatti hőmérsékletek ápr. 25. táján megszűnnek. Az első őszi fagyos nap okt. 10. után várható. A legmagasabb nyári hőmérsékletek átlaga 31,0-33,0 °C, a leghidegebb téli napoké -16,0 és -18,0 °C közötti.
A csapadék évi összege 600 mm körül van, ebből a nyári félévben általában 400-450 mm eső hull. A legtöbb egynapos csapadékot, 82 mm-t, Kishután mérték. A hótakarós napok átlagos évi száma 50. Az átlagos maximális hóvastagság 20 cm. Az ariditási index kevéssel 1,15 fölötti.
A leggyakoribb szélirányok az É-i és a D-i, az átlagos szélsebesség a tetőkön 3-4 m/s, a völgyekben 2-2,5 m/s.
A területi adottságok kedveznek az erdő- és a vadgazdálkodásnak, az éghajlati adottságok a völgyekben a szántóföldi növények termesztésére, a D-DK-i részek a szőlőtermesztés számára alkalmasak. HEGYLÁBI RÉGIÓ
A DK-i részeken mérsékelten meleg-mérsékelten száraz, másutt mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz az éghajlat, de az É-i részek a mérsékelten nedves övezet határán terülnek el.
Az évi napfénytartam 1850 óra körül várható. Nyáron 730-740, télen 170 óra körüli napsütésre számíthatunk.
Az évi középhőmérséklet 9,5-9,8 °C, a nyári félévé 16,5-17,0 °C közötti. Évente 180-185 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot, ez az időtartam a magasság és a földrajzi szélesség függvényében ápr. 10-15. és okt. 14. közé esik. Átlagosan több mint 180 napon át a hőmérséklet nem csökken fagypont alá, de a lejtőkön ez az időszak a 190-et is megközelíti. A fagymentes időszak ápr. 20. körül kezdődik és okt. 15-20. között ér véget. Az évi legmagasabb hőmérsékletek átlaga 32,0-33,0 °C, a legalacsonyabbaké pedig -16,0, -17,0 °C.
Mintegy 600-650 mm az évi csapadékösszeg; a vegetációs időszakban kb. 380-400 mm eső várható. A téli félévben D-en mintegy 40, É-on 60 napon át borítja a talajt hó, a maximális hóvastagság átlaga 22-25 cm. Az ariditási index É-on 1,05-1,08, DK-en ennél nagyobb, mintegy 1,15-1,20.
Leggyakrabban É-i, ÉK-i és D-i szél fúj, az átlagos szélsebesség kevéssel meghaladja a 2 m/s értéket. Éghajlata alkalmassá teszi a kistájat mind a szántóföldi növények, mind pedig a különböző gyümölcsök termesztésére. Szőlőtermesztésre is kiválóan alkalmas. SÍKVIDÉKI RÉGIÓ
Mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvös éghajlati típushoz. ÉK-en és Ny-on a mérsékelten száraz típus határán fekszik, máshol már inkább száraz.
Az évi napfénytartam 1800 óra körüli, nyáron 740-750, télen 170 óra napsütésre számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 °C, a nyári félévé 16,7-17,0 °C. Ápr. 4-7. után és okt. 17-18. előtt, azaz 192-194 napon át a napi középhőmérséklet sokévi átlagban magasabb, mint 10 °C. Évente 185-190 nap körüli fagyoktól mentes időszakra számíthatunk, ápr. 10-15. és okt. 20. között. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 33,5-34,0 °C. A téli abszolút minimumok átlaga -16,0 és -17,0 °C közötti.
A csapadék évi összege 550 mm körüli, de ÉK-en és Ny-on eléri vagy kissé meghaladja az 580 mm-t. A nyári félév csapadéka 340 mm körüli. A hótakarós napok átlagos száma 40-45, az átlagos maximális hóvastagság 18-20 cm. ÉK-en és Ny-on 1,20 körüli, máshol 1,25 körüli az ariditási index értéke.
A leggyakoribb szélirányok az É-i (a Bodrog mentén inkább ÉK-i), ÉNy-i és D-i. Az átlagos szélsebesség kevéssel meghaladja a 2,5 m/s értéket. A nem túl hőigényes és közepes vízigényű növények termesztéséhez kedvező az éghajlat.
| |
|
